2013. augusztus 14., szerda

Fesztivál Város I.


Fesztiválozni nagy divat mostanában. Szinte minden hétvégére és minden termékre/terményre jut esemény. Legyen az halászlé, gomba, fröccs, pezsgő, gulyásleves vagy túrós csusza. 

Pár éve egy-egy ilyen fesztivál kuriózumnak számított, ma a minden napok része, hisz ha lemaradunk az egyikről, jövő héten jön a másik. Például egy-egy régióban korábban csak egy borfesztivál volt. Akkoriban a borrégió iránt érdeklődők ellátogattak arra az egyre, ma viszont minden faluban tartanak borfesztivált, és késő nyártól kora őszig minden hétvégére jut legalább kettő. A résztvevők pedig nyilván megoszlanak közöttük - nagy a verseny.
Még ezeket figyelembe véve sem meglepő ha a települések ezzel próbálnak kitörni a szürkeségből. Egy-egy ilyen program a város lakóinak is esemény, ráadásul rengeteg látogatót vonzhat. Ami nem csak a fesztivál idején igénybe vett szolgáltatások és költések miatt jövedelmező az adott településnek, hanem utólagos hatása is jelentős (szájhagyomány, visszatérő vendégek stb.).
Kérdés azonban, hogy a még pár éve kuriózumnak számító, ma pedig gomba módjára szaporodó rendezvényekkel hogy lehet kitűnni a többiek közül?  Érdemes-e beszállni még a versenybe a településeknek, és ha igen milyen rendezvénnyel és mikor?
Véleményem szerint nagyon fontosak egy város életében a rendezvények. Egy város akkor tud igazán élő maradni, ha az ott lakók "használják" a városukat. Nem csak az otthonokban és a munkahelyeken zajlik az élet, hanem a közösségi tereken. Ehhez pedig szükség van eseményekre (is). Másrészről nem belevágni események szervezésébe olyan, mint homokba dugni a fejünket. Az "aki kimarad az lemarad" elvet nézve, a turisták azt a konkurens várost, települést fogják választani, ahol történik valami, ahol élmény a látogatás. Azaz az "Érdemes-e beszállni a versenybe?" kérdésre egyértelműen igen a válasz.Ez nyilván történhet saját szervezéssel, vagy vállalkozókat megbízva. Ez utóbbi esetben is figyelembe kell vennie a városnak, hogy milyen pozitívumokkal jár egy-egy esemény befogadása.

Azt, hogy melyik település milyen téma köré szervez eseményt, hogy azt mikor teszi, stb. nyilván komoly piackutatás előzi meg. Álljon itt azonban néhány általános szempont, ami kiemelhet rendezvényeket a versenytársak közül.
A tematikus minőség
Értem ezalatt, hogy aki rétes fesztivált szervez, annak nagyon oda kell figyelnie, hogy ott lehessen a legjobb réteseket enni. Nem elég ha összecsődítjük a környékről az összes embert aki valaha sütött már rétest. Ezzel nem lépünk tovább fesztivállá (még ha annak is hívjuk), hanem megmaradunk a falunap szinten.
Hisz akik az adott termék miatt mennek oda, azok jogosan gondolhatják, hogy itt a legjobbakkal fognak találkozni. Ez lehet szimplán a magas szintű minőség biztosítása, vagy a "nagyágyúk" bevetése (és itt legyen szó a legjobb sonkamesterről, egy sztárborászról, vagy egy híres komolyzenei együttesről). Ez utóbbi több szempontból is segítség lehet.. Ők garantálhatják a minőséget, eleve van egy vendégtáboruk, akik esetleg csak miattuk eljönnek a rendezvényre, és a marketing értéke sem elhanyagolható.
Attrakciók, aktivitások
Ha leegyszerűsíteni szeretnénk a kérdést összefoglalhatjuk úgy a fesztiválszervezés alapjait, hogy végy 3 lacipecsenye sütőt, két kürtős kalácsost, 4 kézműves sátrat gyerekasztallal, és három közepes együttest meg egy bábszínházat, és máris kész a fesztiválunk. Csakhogy az előbb felsoroltak a település lakóin és az épp ott tartózkodókon kívül senkit nem vonzanak. Az eseménydömpingből csak úgy lehet kiemelkedni, ha tudunk valami újat mutatni. Ha tudjuk az rendezvényünket valamilyen stílusra formálni, vagy ha vannak olyan ötleteink, amelyek egy kis különlegességet, színt visznek a fesztiválba. Hogy a vendég ne úgy menjen haza, hogy "igen-igen ez pont olyan volt mint tavaly az xy fesztiválon...", hanem legyen valami ami megragad a fejében, amit kipróbálhatott, amitől emlékezetes maradt neki az a nap vagy este.
Brand, marketing
Végül eljutottunk örök vesszőparipámhoz, a marketinghez. Vannak olyan események, amik bejáratottak, stílusuk van, mondhatni márkanevek. Ez hosszú évek munkája, de nem reménytelen. Ha most kéne mondani pár fesztivált, akkor a fiatalok zenés fesztiváljai közül a SZIGET és a VOLT valószínűleg mindenkinek beugrana, a kulturális fesztiválok közül a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Zemplén Fesztivál szintén ismerősen cseng, gasztronómiából pedig a Bajai Halászléfőző Fesztivál, vagy a Budavári Borfesztivált lehet talán említeni.Ők mind komoly energiákat fektettek abba, hogy a fesztiváljuknak hírneve legyen. Nyilván ez növeli a költségeket, de növeli a látogatottságot, így hosszú távon visszahat, megtérül. Sajnos erre a lépésre sok településnek nincs pénze vagy energiája. A legtöbb esetben odáig terjed a marketing tevékenység, hogy kikerül a városban illetve a város honlapjára a plakát. Ezzel pedig sajnos nem lehet messzire jutni.

A hosszú bevezető után, legközelebb természetesen azt szeretném megnézni, hogy hogyan áll a város és a régió ezen a területen, és mik a fejlődési pontok.